A minap azon tűnődtem, hogy mi a különbség a "patsy", a "bum" és a "scapegoat" szavak között. Én persze tudom, hogy mi közöttük a különbség, de vajon hogyan magyarázhatom el úgy, hogy mások is értsék?

Mindhárom szó beilleszthető a magyarban csak balek-ként ismert fogalomkörbe, de a jelentésük némileg eltér egymástól és ez a leheletnyi különbség néha nagyon is fontos lehet. A három szó bemutatása és összehasonlítása azonban meglehetősen hosszúra fog nyúlni, olyannyira, hogy három cikkben tervezem a teljes összehasonlítást. Íme az első.

Bum: A Webster’s harmadik kiadása szerint a bum-nak alapvetően két jelentése van. Az első egy főnév, és egy személyt jelöl, a másik szintén egy főnév, és egy testrészt jelöl.

Az első:

„A vagrant, hobo, tramp, or beggar; specif., a shabby, often drunken derelict.”

A szó szerinti fordításához szükségünk lesz egy további főnév megismerésére és némi háttértudásra az angol és amerikai társadalmakról. A főnév, amire szükségünk van, az a vagrancy. Ennek megértéséhez pedig egy újabb szóra, ezúttal a vagrant-re van szükségünk.

A vagrant valószínűleg francia eredetű. A franciából kerülhetett az angolba, ahol már jóval a 15. sz. előtt ismerték. Az eredeti szó az ófrancia walcrer amely azt jelenti, jár, megy. Felismerhetjük ezt a szótövet jó néhány angol szóban, wander vagy walk. A németben a wandern ige is ebből a szóból eredhet.

Maga a szó lehet főnév és melléknév is. Főnévként egy olyan személyt jelöl, aki nem rendelkezik állandó lakóhellyel és állandó jövedelmmel, vagy foglalkozással, amely megélhetést biztosíthatna számára, ezért egyik helyről a másikra vándorol, általában kérgetésből vagy prostitúcióból fenntartva magát. Magyarra talán a csavargó kifejezéssel lehetne fordítani.

Melléknévként azt jelenti: egyik helyről a másikra utazó, vándorló.

Hasonló jelentéssel bírt a vagabond szó is, amely mára már egyfajta szabad, kötöttségektől mentes életformát követő személyt jelöl.

A vagrant szóhoz kapcsolódik a „vagrancy” főnév is, amely egy bűncselekményt jelöl. Angliában nagyon régre nyúlnak vissza a csavargók megrendszabályozásának gyökerei. Az 1495-ben kelt Vagabonds and Beggars Act kimondta, hogy a csavargókat három napra kalodába kell zárni, és utána kidobni a városból.

[caption id="attachment_208" align="aligncenter" width="600"] Stocks - Magyarul: kaloda[/caption]

Ez a látszólag enyhe büntetés sokkal keményebb volt, mint amilyennek ma gondoljuk. A kaloda tulajdonképpen nemcsak azért volt veszélyes, mert az elítélt az időjárás minden viszontagságainak ki volt téve és mert a mozdulatlanság ilyen hosszú ideig fájdalmas, sőt, káros. A kaloda legnagyobb veszélyforrását az jelentette, hogy az elítélt védtelen maradt. Ezzel a középkori igazságszolgáltatás gyakorlatilag szabad kezet adott az ítélkező közösségnek. Ha kedvük volt, bármilyen módon megalázhatták vagy megsérthették az elítéltet, mivel az védekezni nem tudott.

A csavargók tehát a társadalom legalsó rétegéhez tartoztak. A társadalom többi tagja valószínűleg megvetette őket, és igyekezett távol maradni tőlük.

A csavargás később is büntetendőnek számított: Michael Kerrigan szerint a középkori Angliában – ahogyan Európa más részein is – bevett gyakorlat volt a bűnözők megbélyegzése. Ez szó szerint azt jelentette, hogy egy forró vasdarabbal egy jelet, általában egy betűt égettek az elítélt bőrébe. Ez a gyakorlat már az ókori Rómában is létezett. A szökött rabszolgák szemöldökébe f  betűt égettek – a latin fugitivus szó kezdőbetűjét – ezzel mindenki tudtára hozva, hogy az illető szökevény.

A középkor Angliájában több bűncselekményt is büntettek így: a lopást, a hamis tanúzást, az emberölést, a lázadást és igen, a csavargást is. Úgy tűnik,  elég súlyos bűntettnek számított ahhoz, hogy elkövetőjét megbélyegezzék. Egy nagy V betűt égettek a csavargók bőrébe – egészen pontosan a hüvelykujj tövébe – ezzel is figyelmeztetve a becsületes polgárokat. Ez a jel azonban nemcsak a többiek figyelmeztetését szolgálta, hanem egyfajta „permanens priuszként” is funkcionált. Tehát ha emberünk ezt a jelet viselte a kezén, akkor valószínűleg hitelt sem kapott, nem engedték be a városkapukon, és a hatóságok is láthatták, hogy csavargóval volt dolguk.

[caption id="attachment_209" align="aligncenter" width="371"] V like Vagrancy[/caption]

Még mindig létezik „Vagrancy” nevű bűncselekmény Nagy-Britanniában, és az Egyesült Államokban is. Kanadában is büntetendő ez a cselekmény. Az Egyesült Államokban ez a bűncselekmény szoros összefüggésben volt a rabszolgatartással.  Gyakran hoztak olyan törvényeket, amelyek célja valójában a rabszolgák szabadságának korlátozása volt.

A Webster’s definíciója szerint tehát a bum  egy városról városra utazó hobó, koldus, vagy csavargó, különösen, ha az illető elhanyagolt és iszákos is. Ez azonban csak ez egyik megközelítés.

Ugyanis, ez a szó kapcsolatban van az alkoholizmussal is. A Days of Wine and Roses c. filmben – ami egy klasszikus Hollywood-i dráma az alkoholizmusról – a főhős, Joe Clay egymás után ötször is használja ezt a szót.

"I walked by Union Square Bar. I was going to go in. Then I saw myself, my reflection in the window, and I thought, 'I wonder who that bum is.' And then I saw it was me. Now look at me. I'm a bum. Look at me! Look at you. You're a bum. Look at you. And look at us. Look at us. C'mon, look at us! See? A couple of bums."

A Webster’s szerint a szó másik jelentése: fenék, a test alsó része. Azt hiszem a fenti példa bemutatja, hogy bum tulajdonképpen három dolgot jelenthet.

Az első: egy csavargó, koldus.

A második: fenék, mint testrész.

A harmadik: valaki, aki ügyetlen, sikertelen, leginkább az alkohlizmusával kapcsolatban.

Egy alkoholista.

[caption id="attachment_210" align="aligncenter" width="400"] Bums[/caption]