Az előző cikkben azt mondtam, hogy a szavak szimbólumok. Azonban a szimbólumoknak nemcsak önmagukban lehet jelentésük. Illetve sokszor egy szimbólum egyszerre több dolgot is jelenthet, és nekünk ki kell választanunk, hogy az adott szimbólum mit is szimbolizál egy adott helyzetben. A szavak nagyon sokszor több dolgot is szimbolizálhatnak, vagyis több jelentésük is lehet. Ez azt a problémát hozza létre, amivel szinte minden nyelvhasználó találkozott már: "Ismerem ezt a szót, de nem értem amit jelent ebben a mondatban. Valami baj van."

A szavak csoportokba oszthatók azonos tulajdonságaik miatt (és nem szerint). Miért fontos ez az apró megkülönböztetés?

Miért nem szerint és miért miatt?

Azt hiszem a legnagyobb probléma a nyelvtannal az, hogy nem ok-okozati összefüggések rendszereként, hanem egy egyszerű adathalmazként fogjuk fel. Ennek értelmében a szófajok és egyéb szócsoportok nem ezért vannak, hogy bonyolultabbá tegyék az életünket. Épp ellenkezőleg. Hogy egyszerűbbé tegyék azt.

Ez az egyszerű gondolat olyan banálisnak tűnik, mégsem látom, hogy megfontolnák a tanulók. Hiszen a legtöbbjük nem akar gondolkodni, hanem azonnal recepteket, megoldásokat akar. Gondolkodás nélkül azonban nem megy! Hogyan segíthet hát bennünket a fenti elv abban, hogy jobban értsük, amit mondunk?

Vegyünk egy nagyon egyszerű és rövid szót, amely legalább ennyire problémás: get.

A get igével az a baj, hogy dicséretes rövidsége miatt előszeretettel használja a beszélt angol más igék helyettesítésére. Ez még nem is lenne baj. Azonban az igék, amelyeket helyettesít, teljesen más típusúak. Ami szintén nem baj, ha fel tudjuk fogni, hogy nem minden ige egyforma. Azonban idáig kevesen jutnak el. Miért számít ez? Hogyan igazodjunk el a jelentések útvesztőjében, amikor nem tudjuk, hogy mi vezethetne bennünket? Lássuk!

A szavak csoportokba sorolhatóak azonos tulajdonságaik alapján. Ezek a csoportok a szófajok. Miért jó ez? Azért, mert ha ismerem a szó szófaját, akkor azt is tudni fogom, mire lehet felhasználni, illetve ellenőrizni tudom, hogy mire lehet felhasználni az adott szót.

Természetesen, ehhez a cikkhez is felütöttem a Webster’s-t, és  igeként huszonkét, főnévként további három és még körülbelül ugyanennyi kifejezés és phrasal verb részét képezi a get.

A get-nél általában nem az a probléma, hogy a szófajt hibásan azonosítják, hanem sokkal inkább az, hogy az igék közötti alapvető különbségeket sem ismerik fel a tanulók. Ugyanis nem minden ige egyforma. Ez azt jelenti, hogy bizonyos igék csak meghatározott szófajú szavakkal lesznek értelmesek. Továbbá nemcsak a jelentésük lesz más, de az egész mondatot megváltoztatják maguk körül!

A négy leggyakoribb ige, és elsődleges jelentésük, amelyet a get helyettesít. (A Webster’s New World Dictionary harmadik kiadása [1988] szerint.)

Receive: To take or get (something [which is] given, offerend, sent, etc.); acquire or accept.

Kapni, vagy szerezni (valamit, amit adnak, felajánlanak, küldenek, stb.); szerezni vagy elfogadni.

Become: To come to be, to grow to be, to change or develop into by growth.

Valamivé lenni, valamivé nőni, változni vagy fejlődni valamivé, növekedés által.

Arrive: To reach one’s destionation, come to a place.

Elérni egy adott célt, megérkezni valahová.

Acquire: To get or gain by one’s own efforts or actions. To come to have one’s own; get posession of.

Megszerezni vagy megkapni (valamit) a saját erőfeszítéseknek köszönhetően. Elsajátítani valamit, birtokába jutni valaminek.

Miért írtam ki ezeket a szavakat és meghatározásokat?

Azért, mert segítségükkel megérthetjük, hogy miben különböznek ezek az igék. Annak segítségével pedig megérhetjük azt is, hogy miért lesz nehezebb megérteni a get jelentését, amikor ezeket az igéket helyettesíti. figyeljük meg, hogy mi az amivel ki kell egészítenünk az igét, hogy a értelmet nyerjen. Ez mind a négy szó esetében más.

Receive: (megkapni) valamit

Become: (válni) valamivé, vagy valamilyenné

Arrive (to): (megérkezni) valahová

Acquire: (megszerezni) valamit

Hová akarok kilyukadni? A receive és az acquire igék ugyanazt a típusú szót (egy főnevet) igényelnek ahhoz, hogy értelmesek legyenek.

[1]        I received the letters.

Megkaptam a leveleket.

[2]        I acquired a master’s in geology.

Szereztem egy egyetemi diplomát geológiából.

Mind a receive mind az acquire ige főnevet vagy névmást vonz maga után, mivel szükségük van egy újabb mondatrészre, hogy értelmet nyerjen maga a mondat! Ez a mondatrész a tárgy. A tárgy elmondja, hogy [1] Mit kaptam meg? (the letters – a leveleket) [2] Mit szereztem? (A master’s – egy egyetemi diplomát) Azokat az igéket nevezzük tárgyas igéknek, amelyeknek tárgy nélkül nem értelmezhetőek. A get tehát tárgyas igéket is helyettesíthet. Fontos tudni, hogy a tárgy mondatrész funkcióját csak főnevek – vagy ezt helyettesítő névmások – tölthetik be.

[1a]      I got the letters.

Megkaptam a leveleket.

[2a]      I got a Master’s in geology.

Szereztem egy egyetemi diplomát geológiából.

A t betű azért van vastaggal szedve, mert ez a tárgyrag. A magyar nyelvben ez jelzi, hogy a szó, amelyhez kapcsolódik, a tárgy. Vajon az angol nyelvben van tárgyrag? A kérdés csak költői lehetett, hiszen az angol nem ragozó nyelv. Tehát az angolban nem létezik ragozás, a közhiedelemmel ellentétben. Hogyan jelzi hát az angol a tárgyat? Honnan tudjuk, hogy melyik mondatrész lesz az? Egyszerű! A mondatban elfoglalt helye fogja azonosítani a tárgyat.

A tárgyas ige után mindig a tárgy áll kijelentő mondatokban.

Ez azt jelenti, hogy a másik két ige – become, arrive – esetében nem tárgyra, hanem egy másik mondatrészre lesz szükségünk, amelyet csak más típusú szavak tölthetnek be. A become ún. kötőige. Ez azt jelenti, hogy nem tárgyra, hanem egy ún. kiegészítésre lesz szüksége ahhoz, hogy értelmes legyen. Ezt a funkciót egy melléknév vagy egy főnév tudja betölteni. Nézzünk egy példát!

[3]        I became rich.

I got rich.                                                       Helyes!

Meggazdagodtam.

A get valóban helyettesítheti a become kötőigét, de csak akkor, hogyha azt egy melléknév követi! Az alábbi mondatok ugyan elméletileg lehetségesek, de senki nem beszél így!

[4]        I became a teacher.

I got a teacher.                                                           Helytelen!

Tanárrá váltam.

[5]        I became my own worst enemy.

I got my own worst enemy.                            Helytelen!

Saját magam legnagyobb ellenségévé váltam.

Az utolsó szó, az arrive to a legegyszerűbb mind közül. Mivel az arrive azt jelenti, megérkezni, ezért – a jelentéséből fakadóan – csak úgy nyerheti el értelmét, hogy ha egy olyan szót vagy szóláncot kapcsolunk hozzá, amely megmondja, hová érkezünk meg.

[6]        They arrived to Budapest.

They got to Budapest.

Megérkeztek Budapestre.

[7]        We didn’t get into Cambodia.

We didn’t arrive to Cambodia.

Nem érkeztek meg Kambodzsába. (Nem jutottak be…)

[8]        This thing is getting nowhere.

This is not arriving to anywhere.

Ez a dolog nem érkezik meg sehová.

(Nem megy sehová. Átvitt értelemben: Hiábavaló, meddő.)

Remélem a cikknek sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy az igék nem egyformák, és ugyan lehet, hogy egy azonos szimbólum jelöli őket, de ettől a jelentésük még nem fog változni. Helyesen kell értelmeznünk őket, ami csak akkor lehetséges, ha pontosan tudjuk, mit jelentenek. Fontos tudni, hogy egy ige a mondatban soha nem áll egyedül. De hogy mivel állhat együtt, azt már a jelentése fogja eldönteni. Ez is csak azt mutatja, hogy a mechanikus nyelvhasználat, a gondolkodás nélküli mondatalkotás, és egy szó értelmezésének elmulasztása drasztikus következményekkel jár.

Egészen pontosan ez a különbség a jó és a rossz nyelvhasználat között.