Minden szent keze maga felé hajlik, éppen ezért ma veszem magamnak a szemtelenséget (I am taking the liberty... ahogyan a művelt angol mondaná), hogy ezen az idiómán keresztül adjak betekintést a munkámba.
Mit jelent tehát maga az idióma?
Labour of love: productive work performed voluntarily without material reward or compensation.
Vagyis, olyan kreatív, teremtő munka, amit önkéntesen anyagi ellenszolgáltatás vagy kompenzáció nélkül végzünk.
Szóval valami olyasmi, amit lelkesedésből, meggyőződésből, elkötelezettségből csinálunk.
[caption id="attachment_927" align="aligncenter" width="810"] A labour of love indeed[/caption]
Mit jelent ez számomra, helyesebben mondanám talán: az én esetemben?
Természetesen számomra ez a nyelvtankönyvet, az Egyszerű mondatot jelenti. Azért publikálok kevesebb posztot, mert - a tanítás mellett - igyekszem annyit foglalkozni a könyvvel, amennyit csak lehet. Annál is inkább, mert minden egyes óra alkalmával jobban meggyőződöm arról, hogy szükség van egy ilyen könyvre! Mohón olvasom a magyar nyelvű nyelvtankönyveket, a klasszikus Báti - Végessel kezdve Budai tanár úr és Dr. Szentiványi Ágnes könyvein keresztül Lázár Péter nyelvtankönyveivel bezárólag mindent, ami a kezembe kerül, magyar nyelvű és az angol nyelvtannal foglalkozik. Persze, az igazán komoly könyvek angol nyelvűek, mint a zseniális Greenbaum - Quirk által írt Students Grammar, vagy a referencianyelvtanok, legyen az Oxford vagy Cambridge. Na meg az öreg Webster's-em is sokat segít.
Szeretnék egy olyan könyvet csinálni, amelyik egyszerre érthető és pontos, igényes (bármennyire gyűlölöm is ezt a szót) és kitölti azokat a lyukakat, amiket a fenti könyvek meghagytak. És nem feledkezhetek meg Michael Swan-ről sem, akinek Practical English Usage című úttörő könyve egy saját kategóriát alkot. Mit jelent ez? Azt, hogy elvetettem a klasszikus megközelítést, vagyis, az Egyszerű mondat nem kurzuskönyv lesz, mint például a Báti - Véges. (Amely bizonyos szempontból, még mindig erősebb, mint sok, azóta nagy népszerűségre szert tett kurzuskönyv. Azonban meghaladott és helyenként kínosan részletező. Nem csoda: az ötvenes években adták ki először. Azóta az angol is rengeteget változott.) Azonban az Egyszerű mondat nem is szabályok puszta halmaza, vagy egyetemi jegyzet, mint Lázár könyve. Nem próbálja meg átfogni az egész angol nyelvtant. Ahhoz egy ember és egy kötet kevés. Vagy akkor akkora könyveket kell csinálni, mint egy referencianyelvtan. Ezer oldal, három kiló. Pontos, viszont mindennapi tanulásra nem alkalmas. Nem arra való. Az Egyszerű mondat bemutatja, hogyan lehet egyszerű mondatot alkotni. Félreértés ne essék: az egyszerű mondat egy nyelvtani kategória, ami az összetett (alá és mellérendelő) mondatoktól különbözteti meg. Ennek két oka van. Az angol mondatok túlnyomó többsége egyszerű mondat. Egy maroknyi szabállyal és némi józan ésszel (sajnos ezt egyetlen könyv sem biztosíthatja) relatíve gyorsan meg lehet tanulni egyszerű mondatokat alkotni, ami hatalmas lépés. Ha ez megvan, akkor jöhetnek majd az összetett mondatok. Talán majd egy következő kötetben.
A másik célom, hogy esztétikus könyvet csináljak. Fizikailag szépet, amelyik nemcsak tanít, hanem esztétikai élvezetet is ad. A magyar nyelvtankönyvek többsége - sajnálom, hogy ezt kell mondjam - nem szép. A betűtípusaik nem jól olvashatóak, a tipográfiai kivitelezés gyenge (Ha ezt egyáltalán figyelembe vették), az esztétika másodlagos, de inkább lényegtelen, a megjelenés szegényes, a kivitelezés nemtörődöm. Az én könyvem szép lesz. Élvezet lesz kézbe venni. Egy szép könyvből könnyebb tanulni, mert hívogat. Csábít. A tipográfia egy évszázados múltra visszatekintő művészet, és az európai tipográfia mesterei gyönyörű betűtípusokat alkottak! Miért ne használnánk hát fel őket?
[caption id="attachment_934" align="aligncenter" width="572"] Funny how true this is...[/caption]
Tudtad, hogy az egyik legrégebbi európai betűtípust egy francia betűvésnök, Claude Garamond alkotta meg, a tizenhatodik században? Több mint négyszáz éve létrehozott egy olyannyira harmonikus és szép betűtípust, hogy azóta is használják, és még mindig népszerű?
[caption id="attachment_937" align="aligncenter" width="640"] Stood the test of time...[/caption]
Persze, más betűtípusok is léteznek, amelyek versenyben vannak az Egyszerű mondat-ért. Ott van például a reneszánsz betűkre emlékeztető Arno amelyik szintén gyönyörű és sokkal kompaktabb, bár kevésbé filigrán, mint a Garamond. Az olvasás nemcsak egy eszköz arra, hogy információkat szerezzünk. Az olvasás értékes, szellemi és esztétikai élvezet forrása is.
[caption id="attachment_941" align="aligncenter" width="680"] A certain, slender grace.[/caption]
Természetesen, nincs tökéletes nyelvtankönyv, sem didaktikai, sem esztétikai szempontból. És nem szeretném becsmérelni sem azokat a munkákat, amiket előttem készítettek. Azonban minden látásmódnak adnunk kell legalább egy esélyt, hátha könnyebben, világosabban, logikusabban is fel lehet vázolni az angol nyelvtant, ami - legalábbis az egyszerű mondathoz tartozó része - nem is annyira bonyolult.Nos, hogyan is néz majd ki az Egyszerű mondat? Most, hogy már több készült el a könyvből, mint amennyi hiányzik, már átlátom, hogy milyen szerkezetű lesz. A könyv három részre oszlik majd, és összességében körülbelül 250 oldal terjedelmű lesz, ami ijesztően soknak hangzik, azonban ez nem annyira rossz, mint amilyennek tűnik. A három részből az első egy egységes gondolatmenetre felfűzött magyarázat-sorozat, amely egyértelműen és reményeim szerint pontosan elmondja, hogyan kell egyszerű mondatokat alkotni. A második rész - amely pillanatnyilag még a legrövidebb - rövid és szükséges, de a központi gondolatmenetből nélkülözhető magyarázatokat tartalmaz. A harmadik részt pedig a függelékek alkotják. Ez a rész az, amin mostanában a legtöbbet dolgozom, mivel ebben találtam a legnagyobb hiányosságot a fenti könyvekben.
A függelékekben ezt találhatja majd az olvasó:
- Több mint negyven, gyakran használt végződést, szófaj szerint szétválogatva, külön példamondatokkal minden egyes végződéshez. (Eddig csak angol nyelvű referencianyelvtanokban találkoztam vele. -ish, vagy -age? Mit jelentenek? Mi a különbség?)
- A leggyakoribb determinánsokat (Természetesen, a könyvben elmagyarázom, hogy mik a determinánsok, mire valók, és miért fontosak.) Szintén minden egyes determináns esetében külön példamondatokkal, egyes vagy többes számot kényszerítés szerint.
- Több mint negyven elöljárószót, részletes példákkal bemutatva, ABC sorrendben, külön összegyűjtve. (To vagy into? Magyar példákkal! )
- A leggyakoribb kötőigék részletes használata, a leggyakoribb statív igék ismertetése és használata. Miért? Mert az igék az angol nyelv lelke, nélkülük lehetetlen megérteni az angolt. Pontos csoportosításukra és részletes ismeretükre van szükség. Ebben segít ez a rész.
Mindezt (eddig) több mint 350 kétnyelvű példamondattal, és ezek csak a függelékek. Magyarul, minden mondathoz fordítással, ahol kell ott értelmezéssel is. Olyasmiket igyekszek elmondani, amit az előttem lévők még nem, vagy nem így mondtak el.Hát ezért van kevesebb poszt. Nem tétlenkedem, és a blog nem szűnik meg, de a könyv most nagyon fontos. Az év vége előtt szeretném befejezni az írást, hogy utána a megjelentetéssel és a marketinggel tudjak foglalkozni.
This is my labour of love.