Tudtad?

Hogy miért ejtjük ugyanúgy a flour (liszt) és flower (virág) szavakat? A flower szó azt is jelentette, valaminek a legjava. Érdekes, hogy a magyarban is létezik a színe – virága kifejezés, hasonló jelentéssel…Mivel a gabona legjava, az ember számára leghasznosabb része a liszt volt, így rajtaragadt az elnevezés. Hát ezért ejtjük ugyanúgy…

 Tudtad?

Hogy a „Pakisztán” valójában egy mozaikszó?

Miután felbomlott a britek gyarmatbirodalma, és India függetlenné vált, hirtelen szükség lett egy szóra, amely képes volt megnevezni azt az új államot, amelyet India muszlim területeiből szakadt ki. Így aztán az új államot alkotó területek neveiből ad hoc összeállítottak egy teljesen új mozaikszót. Melyek ezek a területek? (Angolul írva.) Punjab, Afghan frontier (Afgán határvidék), Kashmir, Sind, Baluchistan. Ezekből áll össze a „Pakistan” szó.

 Tudtad?

Hogy az adjutáns (segédtiszt) és az adjunktus (egyetemi oktató, a tanársegédnél magasabb, de a docensnél alacsonyabb fokozat) szavak szótöve azonos? Ez az ige az adjungere; jelentése: valamihez hozzákapcsol, csatol. Az angol adjunct szó jelentése: valami amely egy nagyobb struktúra része, azonban nem feltétlenül szükséges a működéséhez. Vagyis a tiszt képes meglenni segédtiszt nélkül is, és az egyetemek sem összeomlanának össze adjunktusok nélkül. Milyen találó elnevezés… Nomen est omen.

 Tudtad?

A legtöbb szónak története van. Mindegyik jelent valamit, és izgalmas, az emberi természetről sokat mondó meséket suttognak az évszázadok, évezredek óta velünk élő szavak. Minden nap koptatjuk őket, de tudjuk vajon, hogy pontosan mit is jelentenek? Érdemes meghallgatni, hogy mit mesélnek nekünk.

Tudtad?